Vérfarkas-farkasember, vérmedve
A farkasemberek eredete egészen az őskorig nyúlik vissza. Őseinknél bevett szokás volt, hogy a törzs sámánjai álomcsatákat vívtak a területekért folyó harcokban. Ilyenkor állati alakokban harcoltak egymással az álmaikban.
Később, ahogy egyre nagyobb tudásra tettek szert, a sámánok megtanulták kihasználni a természet erőit és az emberi tudat hatalmát.
Törzsi táncok során farkas vagy oroszlánbundát húztak magukra, majd hallucinogén szereket vettek be és táncoltak a tűz körül. Mindez olyan hatást gyakorolt rájuk, mitől szellemileg átalakultak, a kívánt totemállat érzékeit vették át, jobb látást, hallást, szaglást.
A sámán néha maga is állatnak látta magát. Az amerikai őslakosok, az indiánok a mai napig használják eme szertartásokat. A medvék lakta vidékeken gyakran megjelent a Vérmedve alakja is, mely legalább oly legendás mint a farkas, és egy a történetük is.
A farkasemberek története
Legendák
1598-ban kietlen vad vidéken, a franciaországi Caude közelében egy 15 éves fiú borzalmasan megcsonkított, vérben úszott holtestére bukkantak. A hullán lakmározó farkaspár a tömeget látván elfutott. A férfiak őket üldözőbe vették, egy bokorban végül egy szakállas emberre bukkantak, kinek fogából emberhús lógott ki.
A félkegyelmű Jacques Rollet volt a bokrok alatt, és amikor a parasztok épp rátaláltak, akkor marcangolta a fiú holtestének darabjait. Nem lehet tudni, hogy voltak-e ott farkasok, ám a felindult férfiak képzeletében valószínűleg igen. Az azonban bizonyos, hogy Rollet farkasnak hitte magát, és téveszméje érdekében több ártatlan embert is megölt. Halálra ítélték, ám ezt megváltoztatták a Párizsi Feljebbviteli Bíróság döntése miatt. Hátralévő életében Jacques bolondok házában volt.